Berobbant a kánikula, és vele együtt a klímaszezon is: sok lakásban már reggel érezni, hogy nélküle estére szinte elviselhetetlen lesz a hőség. Ilyenkor azonban szinte mindenkit ugyanaz a kérdés foglalkoztat: mennyit fogyaszt a klíma, ha egész nap megy, és mekkora pluszkiadást jelent a villanyszámlában?
A friss adatok alapján a válasz elsőre megnyugtató lehet, de a végösszeg egyáltalán nem mindegy. Sok múlik azon, milyen lakásban élsz, hogyan használod a készüléket, és hány fokra állítod a hűtést.
Hirtelen jött a hőség, azonnal bekapcsoltak a klímák
Idén a nyár nem finoman érkezett meg. Június második felében néhány nap alatt olyan meleg lett, hogy rengeteg háztartásban egyszerre indult be a ventilátor, lecsúsztak a redőnyök, és bekapcsolt a klíma is.
A Daikin klímákat és hőszivattyúkat vezérlő Onecta alkalmazás anonim, országos adatai szerint június 19-e után 48 óra alatt megduplázódott azoknak az otthonoknak az aránya, ahol hűtési üzemmódot használtak. Június 24-re az apphoz kapcsolt otthonok 58 százaléka már hűtésre használta a készülékét.
Ez pontosan azt tükrözi, amit sokan a saját bőrükön is éreznek: amikor hirtelen berobban a kánikula, a lakás elképesztően gyorsan átforrósodik. Ilyenkor a hűtés már nem luxus vagy kényelmi extra, hanem a mindennapi komfort egyik alapfeltétele.
Mennyibe kerül, ha egész nap megy a klíma?
A legfrissebb számítások szerint egy átlagos hűtött otthonban napi 1,65 kWh körüli energiafogyasztással lehet számolni. Ez az aktuális áramtarifától függően nagyjából 61–116 forintos napi költséget jelenthet.
Tartós kánikulában azonban a fogyasztás ennél jóval magasabbra is kúszhat. Ilyenkor akár napi 3 kWh-s felhasználás is összejöhet, ami már napi 105–200 forint körüli kiadást jelenthet.
Ez első hallásra még nem tűnik drámainak, de a hónap végén már látható különbséget okozhat, főleg akkor, ha a klíma hosszabb időn át szinte folyamatosan működik.
Nem minden lakásnál ugyanannyi a végösszeg
Az egyik legfontosabb részlet, hogy nem minden otthonban fogyaszt ugyanannyit ugyanaz a használat. Egy jól szigetelt, árnyékosabb lakásban a készülék kevesebbet dolgozik, míg egy rosszul szigetelt tetőtéri ingatlanban vagy felforrósodó panelban sokkal nagyobb terhelést kap.
A fogyasztást több tényező is befolyásolja:
– milyen a hőszigetelés
– mennyire süti a nap az ablakokat
– hány helyiséget hűtesz egyszerre
– milyen régi vagy modern a készülék
– hány fokra állítod a klímát
Ezért fordulhat elő, hogy két család ugyanannyit klímázik, mégis teljesen más összeg jelenik meg a villanyszámlán.
Nem mindegy, hány fokra állítod
Sokan reflexből nagyon alacsony hőmérsékletre állítják a klímát, amikor odakint 38–40 fok van. Pedig ez nemcsak a szervezetet viseli meg, hanem a berendezést is jobban megdolgoztatja.
Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint nem az a jó megoldás, ha rövid időre, extrém alacsony hőfokon használjuk a klímát. Sokkal célszerűbb úgy beállítani a készüléket, hogy a kinti és a benti hőmérséklet között lehetőleg ne legyen 10 Celsius-foknál nagyobb különbség.
„Érdemes inkább úgy beállítani, hogy a kinti hőmérséklethez képest lehetőleg ne legyen 10 °C-nál nagyobb különbség.”
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha odakint 36 fok van, akkor a 25–26 fokos beltéri hőmérséklet már bőven komfortosabb lehet, anélkül hogy jéghideg lakást csinálnál.
Ki-be kapcsolgatni vagy folyamatosan járatni?
Sokan ott rontják el, hogy megvárják, amíg a lakás teljesen átforrósodik, majd hirtelen nagyon hidegre állítják a klímát. Ez elsőre logikusnak tűnhet, de nem feltétlenül ez a leggazdaságosabb megoldás.
A túlmelegedett falak, bútorok és padló még sokáig visszaadják a meleget, ezért a készüléknek ilyenkor jóval keményebben kell dolgoznia. Sokszor jobb taktika lehet a megelőző hűtés és az okos időzítés.
Például reggel, amikor még kevésbé forró a lakás, érdemes lehet előhűteni a tereket, majd napközben mérsékeltebb fokozaton tartani a hőmérsékletet. A modernebb klímáknál ebben az applikációs vezérlés is sokat segíthet.
Az Onecta adatai szerint a hirtelen jött meleg idején négy nap alatt kilencszeresére nőtt az időzítés és a távvezérlés használata.
Este 6 és 9 között különösen számít a fogyasztás
A tudatos klímahasználat nemcsak a saját pénztárca miatt fontos. Kánikula idején az országos áramfogyasztás is komolyan megugorhat, különösen az esti órákban.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter arra kérte a lakosságot, hogy aki teheti, este 6 és 9 óra között mérsékelje vagy kapcsolja le a légkondicionálót. Azt is javasolta, hogy ebben az időszakban lehetőleg ne történjen nagyobb áramigényű töltés sem, például laptop, telefon vagy elektromos autó esetében.
Ez persze nem azt jelenti, hogy bárkinek rosszul kellene lennie a melegben. Inkább arról szól, hogy aki meg tudja oldani, annak érdemes okosabban időzítenie a nagyobb fogyasztást.
A régi praktikák most is sokat érnek
A klíma sokat segít, de nem kell mindent egyedül elvégeznie. Minél kevesebb hő jut be a lakásba, annál kevesebbet kell dolgoznia, vagyis annál kevesebbet is fogyaszthat.
Néhány egyszerű, de bevált trükk sokat számíthat:
– reggel korán szellőztess, amikor még hűvösebb a levegő
– napközben húzd le a redőnyt vagy sötétítőt
– főleg azon az oldalon árnyékolj, ahol erősen besüt a nap
– használj ventilátort, hogy jobban mozogjon a hűvös levegő
– ha lehet, állítsd egy-két fokkal magasabbra a klímát
Ezek apróságnak tűnnek, de a havi villanyszámlán már érezhető különbséget jelenthetnek.
A növényzet is számít, nem csak a klíma
A hőség elleni védekezés nem ér véget a lakás falain belül. A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete az MTI-nek arról beszélt, hogy a zöldfelületek, a fák és az árnyékot adó növények hosszú távon komoly szerepet játszanak a forróság mérséklésében.
A városi hőszigethatás miatt a burkolt felületek akár 15–20 Celsius-fokkal is forróbbak lehetnek a környezetüknél. Közben a légkondicionálók ugyan lehűtik a belső tereket, de a kültéri egységeken keresztül plusz hőt adhatnak le az utcák felé.
Éppen ezért nem mindegy, van-e fa az udvarban, árnyékot adó növény az előkertben vagy zöldítés a balkonon. Nem old meg mindent egyik napról a másikra, de hosszabb távon látványosan javíthat a helyzeten.
Mire figyelj, ha nem akarod, hogy elszálljon a számla?
A legfontosabb szabály talán az, hogy ne pánikszerűen használd a klímát. Nem kell egész nap jéghidegre állítani a lakást ahhoz, hogy elviselhető legyen a hőség.
Érdemes odafigyelni arra, hogy:
– ne legyen túl nagy különbség a kinti és a benti hőmérséklet között
– már délelőtt árnyékolj
– időzítsd a hűtést, ha van rá lehetőség
– tartsd karban a készüléket
– ne hűts feleslegesen több helyiséget egyszerre
A klíma nem ellenség. A nagy melegben sokaknak valódi segítséget jelent, különösen időseknek, kisgyerekes családoknak és krónikus betegeknek. De nagyon nem mindegy, hogyan használjuk: egy jól belőtt hőfok, egy lehúzott redőny vagy egy okosan időzített hűtés nemcsak kényelmesebbé, hanem olcsóbbá is teheti a nyarat.
Te hány fokra állítod a klímát kánikulában? Nálatok mi vált be jobban: az egész napos hűtés vagy az időzített használat?
